Mik a leggyakoribb témák az emeltszintű matematika érettségin?
Az összes érettségi közül talán a matematika a legnépszerűbb, ha emelt szintű vizsgában gondolkodunk. Évről évre megfigyelhető, hogy a legtöbb diák ezt a tantárgyat választja, ha emelt szintű vizsgát szeretne tenni valamilyen tantárgyból. Habár a felkészülés nem egyszerű ebből a tantárgyból sem, ha nem jól csináljuk, akkor könnyedén pofonokba szaladhatunk. Miért mondható el, hogy ez a legjobb választás mindenkinek, aki emelt szinten szeretne valamiből érettségi vizsgát tenni? Mik a legnehezebb részei ennek a vizsgának?
Miben tér el a közép és emelt szintű matematika érettségi?
Teljesen indokolt kérdés, mely feltehető: miben különbözik a matematika emelt szintű vizsga a középszinttől? A középszint teljesítése mindenkinek kötelező. Aki érettségi vizsgát szeretne tenni, annak matematikából kötelező vizsgáznia. A középszinttel szemben az emelt érettségi vizsgán a szóbeli vizsga kötelező a diákok számára. Ez általában egy előre kiadott tételtől függ, amely évről évre változik.
Miért választja a legtöbb diák a matematikát emelt szinten?
Az összes tantárgy közül matematikából vizsgáznak a legtöbben emelt szinten minden évben. Miért? Mi ennek az oka? Ennek megértéséhez látnunk kell, hogy melyek a felsőoktatás tipikus elvárásai. Nagyon sokszor bizony kijelenthető, hogy a matematikai tudásra szükség van később.
Melyik az a tantárgy, amely szinte minden olyan reál egyetemi képzésben megjelenik? Ez bizony nem a fizika vagy kémia. Hanem a matek. A deriválás és az integrálás bizony az első félév matematika tananyagai közé tartoznak, amelyek szintén emelt szinten jelennek meg. Ha valaki emelt szintű kémia vizsgát tesz, az nem sokat ér az ott megszerzett tudással, ha mondjuk később közgazdaságtant szeretne tanulni. Ezzel szemben a matematikát szinte minden szakon kérik.
Melyek a leggyakoribb és legérdekesebb témák az emelt szintű matematika érettségin?
Alapvetően azt lehet mondani, hogy sok olyan téma merül fel újra és újra ezen a vizsgán. Vessünk egy pillantást ezekre, mire számíthatunk! A felsoroltak között lesz néhány, aki rendszeresen megjelenik a középszintű feladatokban is.
Integrálás. Az integrálás nagyon érdekes téma, igazi rémálma mindenkinek, aki egyetemre akar menni. Később munkája során szintén sokan fogják használni, mivel nagyon esszenciális.
Deriválás. A deriválás nagyon könnyen tanulható témakörnek számít. A közhiedelemmel ellentétben gyakorlatilag mindenki képes megtanulni, aki meg szeretné, ugyanis nem nehéz.
Racionális számok. Mi a racionális számok definíciója? Igaz, hogy ezek azok a számok, melyek előállíthatók két egész szám hányadosaként?
Trigonometria. Mik egyébként a trigonometrikus függvények? Mire használhatók? Mi az a szinusz, és koszinusz? Mi a tangens, és a kotangens? Miképp lehetne szemléltetni őket?
Kombinatorika. Mit jelentenek azok a fogalmak, hogy ismétlés nélküli permutáció, vagy variáció? Milyen kapcsolatban van például a gráfelmélettel? És a partícióelmélettel?
Logaritmus számítás. Rengeteg olyan munkakör található manapság, ahol a logaritmus számítás nélkül, illetve a logaritmikus skála ismerete nélkül egész egyszerűen halottak vagyunk.
Prímszámok. A prímszámok az egyik legnehezebb témakör a matematikán belül. Egyáltalán nem könnyű témakör még az érettségin sem. Egyáltalán, mi az a prímszám?
Százalékszámítás. A százalékszámítás a való életben is megjelenik. Például, ha azt az utasítást kapnád, hogy az 500 Ft-os édességet árazd le 20%-al, akkor mennyi lenne a végösszeg? Ha ezzel nem vagy tisztában, akkor jó eséllyel a való életben sem fogsz boldogulni.
Koordináta geometria. Miképp használja egy gyártással foglalkozó mérnök, vagy egy infrastruktúrákkal foglalkozó informatikus a koordináta geometriát?
Valószínűségszámítás. Kíváncsi vagy arra, hogy egy eseménynek mekkora a valószínűsége? Ez a témakör bizony nem csupán az érettségin fontos, hanem a való életben is hatalmas jelentősége van annak, hogy meg tudd becsülni, hogy valamilyen esemény mekkora eséllyel fog bekövetkezni.
Térfogat számítás. Az egyszerű testek térfogatának meghatározása talán még gyerekjáték, azonban mi a helyzet akkor, ha bonyolultabb, összetettebb formákról van szó?
Síkidomok. Noha a síkidomok témaköre középszinten nagyon elterjedt, az ezekhez kapcsolódó feladatok nagyon gyakran jelennek meg az írásbeli vizsgán. Egy rombusznak tudni kell kiszámítani a területét és kerületét. A paralelogramma meghatározása pedig kötelező: ez egy négyszög, amelynek 2-2 párhuzamos oldala van. A deltoid egy tengelyirányban szimmetrikus négyszög, amelynek átlója a szimmetriatengely, és amelynek két szomszédos oldala azonos hosszúságú. De nagyon gyakran vannak számítási feladatok a kör területével és kerületével kapcsolatban, valamint a trapézokról és a rombuszokkal kapcsolatos matematikai állításokról.
A Pitagorasz-tétel szintén kötelező eleme az emelt matematika érettséginek. Hiszen, a derékszögű háromszögekkel kapcsolatos állítások már korai gimnáziumi tananyagnak számítanak. Aki nincs tisztában azzal, hogy milyen összefüggés van a befogók és az átfogó között, annak nem érdemes még a középszintű vizsgára sem elmennie.
Abszolút érték fogalma. Ez megint egy olyan fogalom, amit már általános iskolában ismernie kell minden diáknak. Mi az abszolút érték jele? Már gimnáziumi felvételin is felmerül ez a kérdés.
Melyek az emelt szintű matematika vizsga témakörei, amelyek megtalálhatók az egyetemi tantervben is?
Alapvetően több olyan részegységről beszélhetünk, amik bizony megtalálhatók az egyetemi tananyagban. Melyek ezek? Természetesen szakfüggő a kérdés. Ha valaki például matematikus szakra megy, akkor gyakorlatilag mindent használni fog később. Az informatikus szakok jelentős része is matematikára épül.
Deriválás. A deriválás minden félévben már az első zárthelyin is előjön. A differenciálás a felsőbb matematika egyik fontos alapja.
Megjelenik az integrálás is, amely az első félév tantervének második felét képezi, beleértve a parciális integrálást is.
Az emelt szintű matematika érettségi minden követelménye az egyetemen is megjelenik?
A válasz az, hogy nem. Vannak olyan témák az emelt szintű matematika érettségin, amik nem találhatók meg az egyetemi tananyagban. Ilyenek például a gráfok. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezeket a témaköröket nem kellene hatalmas alapossággal átnézni, és megtanulni.
A szóbeli vizsgához mindig ugyanazt kell tudni?
A válasz az, hogy nem. Minden év egy kicsit más, és általában abban különbözik, hogy pontosan mit igényel az emelt szintű szóbeli matematika vizsga. Ez azonban nem jelenti azt, hogy butaság lenne nézegetni az elmúlt évek feladatait. Végül is óriási az átfedés, és az érettségi vizsgán felmerülő témák többnyire igen hasonlóak.
Miképp lehet jól felkészülni az emelt matek érettségire?
Sok diák sajnos megbukik e tárgy emelt vizsgáján, mert nem használ jó felkészülési technikát. Nos, íme egy áttekintés arról, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy szakmailag felkészüljünk egy emelt szintű matematika vizsgára.
Gyakorolj minél többször és minél többet. Az összes szempont közül rendkívül fontos, hogy folyamatosan foglalkozzunk a témával. Ha nem gyakorolunk folyamatosan, akkor végül nem is számíthatunk igazán jó eredményekre.
Készüljünk minden témából, ne csak a kedvenc témáinkból. Ha csak azt gyakoroljuk, amit szeretünk, soha nem fogunk jó eredményeket elérni. Például imádhatjuk a halmazelméletet, de lehet, hogy nem szeretünk gráfokkal foglalkozni. Alapvetően mindkét téma nagyon gyakran felmerül a matematika emelt vizsgán, ezért óriási hiba lenne csak az egyiket megtanulni, a másikat nem.
Használjon professzionális online oktató webes tananyagokat. Bár az emelt szintű matematika érettségi megoldásai megtalálhatók a korábbi évekre, ne elégedjünk meg azzal, hogy megnézzük őket. Nem adnak teljes betekintést az 1-1.
Kérjünk fel egy mentortantárt. Nem szégyen az, ha nem tudunk valamit, inkább az, ha nem merünk kérdezni sem. Lehet, hogy 15-20 óra mentorálás is nagyon sokat segít nekünk abban, hogy elérjük a céljainkat. Egy mentortanár gyakorlatilag minden kérdésünkre tud válaszolni, mindig írjuk össze azokat a témaköröket, amikben bizonytalanok vagyunk.
Mennyit kell készülni a sikeres vizsgához?
Nagyon eltérhet, hogy mennyit kell készülnie az érettségi évében erre a megmérettetésre. Mennyit foglalkoztunk már matematikával korábban? Mennyire vagyunk otthon a matematikában, mennyire jó az érzékünk a témához? Ezek mind nagyon fontos kérdések. Minden téma különbözik, és eltérő mértékű tanulást igényelhet a teljes mértékű elsajátításuk.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése